Ezerszer köszöntünk, hozzánk érkezett
ötödik hónapja az esztendőnek!
Virágos május hó Isten hozott,
Szűz Mária magának választott.
Oly szép a tavasznak ez a hónapja,
mintha a mennyország földre szállt volna.
Virágos május hó Isten hozott,
Szűz Mária magának választott…”
Május az égi édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária hónapja.
Minden esztendőben, amikor elérkezik május hava, az ember szívét betölti egy érzés, amely megerősíti őt a mindennapi teendőiben. Elmúlt a tél, a hideg, a bolondos április is tovaszállt. Május van. A nappalok hosszabbak és melegebbek, az éjjelek pedig hűvösek. A fák még inkább színesek, mint zöldek, virágaikban pompáznak. A rétekre fényűző, tarka szőnyeget terít a tavasz. Szárba szökkenek a vetések, amelyek megajándékoznak majd minket a mindennapi kenyérrel. Az ág ringatta fészkekben már új generációt költ a vadmadár, és dús orgonaillat köszönti reggel a felkelő Napot. Az ember terveket sző, hogyan alakítsa életét, mind egyénileg, mind közösségi szinten. Legyen az jövő, család, munka, a dolgos napok megtelnek élettel, mint a természet, még ha sok nehézség is adódik a mindennapokban.
Május van. Krisztus népe pedig Szűz Máriának ajánlja a legszebb hónapot. A májusi reggeleken vagy estéken a hívó harangszó, a Boldogasszonyt dicsérő énekeink felejthetetlen dallamai, a loretói litánia invokációi (segítségül hívásai) és az Oltáriszentség előtt felszálló, imát szimbolizáló tömjénfüst éppen úgy elválaszthatatlan az egyházi év májusától, mint maga a Mária-tisztelet a keresztény élettől.
Ez a közel 800 éves (az 1500-as években Loreto városában már nyilvánosan végzett), a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság, a maga szépségével arra hívja tekintetünket, hogy mi is elmélkedjünk a Szent Szűz üdvösségrendjében betöltött szerepéről. Isten szűz Anyját, az erények hordozóját, az ószövetségi előképekben jövendölt Boldogasszonyt, az Oltalmazót, a Királynőt kéri: „Könyörögj érettünk!”. Kérjük Őt, mint gyermek az édesanyját, hogy segítsen bennünket. Segítsen, hogy mindig a mennyei Atya akarata szerint alakítsuk életünket, segítsen, hogy valóban megtegyük mindazt, amit Szent Fia mond nekünk, segítsen bennünket, hogy a Szentlélek elárasszon kegyelmével és Isten országának megjelenítői legyünk ebben a világban.
Szűz Mária a mi Anyánk, akire Jézus nagypénteken, szenvedése közben rábízott minket, Szent János apostol képében. Így válunk valóban Jézus hiteles tanúivá, tanítványaivá, igazán húsvéti emberekké a történelem nagyszombatjain.
Május van. Ilyenkor égi Édesanyánk mellett, a hónap első vasárnapján a földi édesanyákra is tekintünk. Köszöntjük saját édesanyánkat, akár itt, akár az élet túlsó partján van már. Köszöntünk minden édesanyát, akiknek Isten adta életünk legnagyobb szolgálatát. Mert édesanyánk nélkül nem lennénk ezen a világon. Ahogyan Isten szolgája, Mindszenty József bíboros mondja: „Isten végtelen bölcsessége ezer és ezer módot talált volna arra, miként jelenjék meg itt a földön, hogy a megváltás művét véghezvigye, de azt az anyák vegyék kitüntetésnek, hogy egy anyának a karjain jelent meg és egy anya oldalán harcolta végig isteni életét.” Maga a teremtő Isten szentelte meg az édesanyai hivatást. Hiszen Urunk Jézus Krisztus fogantatásával beteljesedett Isten terve, amelyet az emberről elgondolt. Ehhez pedig szükség volt egy názáreti ifjú lány igenjére, aki ez által anya lett, Istennek Szent Anyja. Méltó megköszöni ezért az édesanyáknak, hogy ők is igent mondanak, elfogadják a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza őket. Hosszan lehetne ecsetelni az édesanyai hivatás szépségét és magasztosságát, mégis minden szó kevés ahhoz, hogy ezt megtegyük. Amint a loretói litánia invokációi (segítségül hívásai) se tudják maradéktalanul kifejezni a keresztény ember kötődését, szeretetét Szűz Máriához. Alapigazság, hogy minden emberi életet a hivatás tesz értékessé, mely olyan, egész életünket kitöltő, felkészültségre és állhatatosságra épülő program, amely se többet se kevesebbet nem kíván, mint az egész életünket a földön.
Május van, Szűz Mária hónapja, amikor bontakozik az élet és virágba borul a természet. Köszöntjük Isten Édesanyját, kérje Szent Fiát, hogy az életet szerető, az életért fáradozó hivatásunkban, mindannyian állhatatosak lehessünk.
Kiss Róbert diakónus